Pedagógiai Terv a munkás-, agrárifjúság hitoktatási-, és lelkipásztori gondozásához
1. A terv célja:
A Terv célja, hogy a Magyarországi munkásság és az agráriumban élők erkölcsi és hitbeli fejlődését segítse elő és azt fejlessze, gondozza.
Ez által igazodik a MKPK-OHB által kiadott MKD 1.2 pontjához.
A terv másodlagos célja, hogy előkészítse a terepet a legkésőbb, négy év múlva aktuális szakiskolai kötelezően választható felekezeti hittan illetve/erkölcstan oktatás előtt.
3.1. A hosszú távú célok
A 20-25 éves lelkipásztori célunk, hogy a munkásság és a parasztság mindennapi életének része legyen mind a hagyományos, mind a Szentlélekben megújult és a mindennapokban megélt katolikus hit.
Hosszú távú kateketikai célok:
- A Szentlélek kegyelme által az ipari-, és a mezőgazdasági munkások a maguk nyelvén értsék Jézus Krisztust, az értük is megtestesült Fiúistent, aki által ők is új emberré \t válhatnak.
- Mindannyian a maguk szintjén tudnak Jézus Krisztushoz és az egyházhoz mind közelebb kerülni.
- A katekézis az élethosszig való lelki és spirituális vezetést jelenti. Nem záródik le tehát a bérmálkozással.
- A közvetlen missziónk által az egyház mozgástere nagyobb, a hívők számára átláthatóbb és hitelesebb lesz. Így-, könnyebben részt vállalhatnak az egyház küldetésében.
- Képes lesz az egyház válaszolni a hívők személyes problémáira, élethelyzeteire.
Hosszútávú társadalmi célok:
- Kiegyensúlyozott becsületes polgárok, családapák, és anyák legyenek az ország alkotói,
- A becsületes munka értékké váljon a társadalomban,
- Alkoholizmus és a családi erőszak visszaszorítása,
- Ügyesebb ipari-, és mezőgazdasági vállalkozók megjelenése,
- A keresztény munkás-, és paraszt öntudat kialakítása.
Középtávú célok:
- A Martyria megélése a mindennapokban. Első lépésben az érdeklődő olyan személlyel találkozik, aki hitvallást tud tenni számára Jézus Krisztusról. Hiteles képet mutat arról, hogy a „régi emberrel” ellentétben mennyire más, „új emberré” vált Krisztus által.
- A Diakóniába való aktív részvétel. Második lépésben a hiteles keresztény a kereső számára (fizikai vagy lelki) segítséget nyújt. Ez által mindkét fél, saját életében is megtapasztalhatja Krisztus gondviselő szeretetét.
- Koioniába való bekapcsolódása az egyház tagjainak. Harmadik lépésben egy olyan közösségébe kapcsolódik, mely számára még mélyebbé teheti az egyházban való életét és segít a lelki fejlődésében. Ez a közösség egyben az agapé közössége is.
- A Liturgiában való aktív részvétel. Negyedik lépésben immár a hívő magától értetődő kötelességének érzi, hogy hálát adjon Istennek mindazért, amit eddig Tőle kapott. A Liturgiában való részvételét tehát benső „kötelességének” érzi.
- A Martyria megéltetése a mindennapokban a többi kereszténnyel. Az ötödik lépésben az immár hívővé vált személy képessé vált, maga is tanúságot tenni Jézus Krisztusról. Hiteles képet mutat arról, hogy a „régi emberrel” ellentétben mennyire más, „új emberré” válhat más is a Krisztus Jézus által.
Rövidtávú célok:
- A katolikus hit megismertetése és az abban való folyamatos fejlődés
- Liturgikus nevelés és az abban való folyamatos fejlődés,
- Az erkölcsi nevelés és az abban való folyamatos fejlődés,
- Az imádságra való nevelés és az abban való folyamatos fejlődés,
- A közösségi életre való nevelés és az abban való folyamatos fejlődés,
- Folyamatos beavatás a missziós küldetésbe és az abban való folyamatos fejlődés.
3.2. Az egyes pasztorális területeknek megfelelő célok
A fiatalságra vonatkozó részcélok:
- Eredményesebben tudnak tanulni a fiatalok,
- Tisztább és bensőségesebb párkapcsolatok alkotói lesznek,Megbízható baráti közösségek kialakulása várható,
- Az alkoholizmus, kábítószerfogyasztás és más szenvedélybetegségek is visszaszorulnak,
- A becsületes munka általánosan válik a fiatalok életében,
- Népi hagyományok és a haza szeretete, tisztelete erősödik a fiatalokban.
Középkorúakra vonatkozó részcélok:
- Nyugodtabb családi háttér alakul ki,
- Öntevékeny helyi csoportok szerveződnek, melyek környezetüket aktívan alakítják és védik,
- Az Isten kezébe helyezett házaspári viszonynak köszönhetően több olyan társadalmi probléma automatikusan oldódik meg, mint a fogamzásgátlás, abortusz, válások, hajléktalanság, családon kívüli gyermekek, stb.
- Becsületesebb és ügyesebb mezőgazdasági és ipari vállalkozók jelennek meg a piacon.
3. Motivációnk:
-
Nemcsak magyar, hanem nemzetközi szinten is fontos hiánypótló szerepet tölt be ez a Terv, mely magjait a Rerum Novarum enciklika ültette el. XIII. Leó pápa azonban már 120 éve is arra figyelmeztetett, hogy súlyos elmaradásaink vannak a munkásság missziója terén. Az azóta eltelt időben sem sikerült az egyház részévé tenni ezt, a társadalom jelentős részét kitevő, mégis vallásilag a legaktívabb[1] csoportot.
Azt remélhetjük, hogy ha sikerül egy olyan alapot letenni, melyre ez után építhetnek a katekéták, hitoktatók, lelkipásztorok, akkor a jövő Magyarországában a katolikus hívek száma határozottan növekedni fog.
4. Hipotézis
- Csökken a katolikusok létszáma hazánkban,
- Középiskolai kötelező hit-, és erkölcsoktatásra eddig hazánkban még egy egyház sem készült fel. Ha mi ezt nem kezdjük el, a kisegyházak (Pl: HGy) komoly veszélyt jelenthetnek a Magyar Katolikus Egyház jövője szempontjából,
- Az eddig elhanyagolt ipari, és mezőgazdasági munkásság nagy tömegeire az elmúlt 25 évben nagyon kevés figyelem fordult. Ha sikerül e programot elindítani, hazánk újraevangelizációját segítjük elő.
5. A hitoktatási csoportok szervezése
A Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Szabályzata[2] biztosítja a magyarországi katolikus hitoktatás feltételeit. A Szabályzat VII. fejezete pontosítja a hittancsoportok megszervezési lehetőségeit. Azonban már az I. fejezetben bebizonyítottuk, hogy a szakközép-, és szakiskolai hitoktatás és katekézis különbözik az általános iskolai hitoktatástól. Ezért, szükségesnek tartjuk, hogy a 64-as pont által biztosított „eltérést” kérelmünkre, a megyés püspök, a Magyar Katolikus Egyház missziójára hivatkozva engedélyezze!
Prekatekumenátus
A középiskolai katekézis egyik alapfeltétele, hogy az általános iskolából kikerülő katolikus fiatalokat a középiskolában - még ha az más településen is van -, megtartva és tovább fejlesztve adja majd vissza annak a plébániának, amelyből a fiatal jött. Megnyugvás lenne ez a szülőknek is, hogy gyermekük, ha szakiskolába is megy, alapvetően keresztény közösségben nevelődik tovább. Megnyugvás lehet a fiatalnak, mivel ő sem egy idegen környezetbe fog bekerülni, hanem az előtábornak köszönhetően, már egy ifjúsági, baráti csoporton keresztül kerül az iskolába. S végül az egyházközségnek is hasznos dolog lehet, hiszen az eddig nevelt fiataljaikat nem veszítik el.
Azonban, mint már fentebb említettük, az általános iskola 6. osztályától a fiatalok jelentős része kilép a klasszikus értelmű hitoktatásból. Azaz a középiskolai katekézis nem kap fiatalokat a helyi plébániáktól.
A középiskolai katekézis ez által egy teljes körű misszióval tud csak kezdeni. Egy olyan típusú misszióval, melyről a fiatal még nem is hallott, s melynek az „elődjétől” már megcsömörlött, pár éve elköszönt.
A fiatalnak nincs is semmiféle olyan oka, amiért eljárna hittanra, hiszen mind a plébánia, mind az eddigi hitoktatók a hittant csak az elsőáldozásra és a bérmálkozásra való felkészítésnek tekintették. Mivel a katolikus fiatal ezen szentségekkel már fel van vértezve, így semmi olyan indokot nem tud és nem is tudatták eddig vele, hogy miért éri meg a továbbiakban is hittanra járni.
Éppen ezen okokból kifolyólag javasoljuk azt, hogy az általános iskolai hitoktatást folytatva az általános iskola 6. osztályától már kezdődjék el az ifjúsági katekézis alapú hitoktatás.
A hitoktatás tere
Folyamatos elvárásunk a hitoktatástól, hogy a mindennapi emberek éljék meg otthonaikban és munkahelyeiken is a keresztény hitüket. Éppen ezért a missziónk elsődleges tere az a környezet, ahol dolgozik és él a hétköznapi munkásember. Vagyis nem a templom nem is a kultúrház-, vagy pártiroda.
Mivel a fiatalok és a felnőttek, életük jelentős részét az iskolában, munkahelyen és a szórakozóhelyen töltik[3], éppen ezen okból kifolyólag a katekézisnek és a hitoktatásnak is, ezen helyeken kell teret kapniuk. Ki kell alakítani, hogy mind az iskolákban, mind a munkahelyeken, mind a szórakozóhelyeken, milyen módon lehet a katekézist a célcsoport felé átadni úgy, hogy az mindenben megfeleljen a fent említett céloknak.
Óratervek
A hitoktatási óraterveket a fentiek szerint, a fiatalok fejlődésének megfelelően kell kialakítani. Mivel a fiatalok nem ugyanabban az életkorban kerülnek közel az egyházhoz, így nem egy csoportosan felmenő rendszerű hitoktatást kell végezni, hanem - miként a liturgia, ciklikus jellegűt. Ebben a ciklikusságban, azonban minden élethelyzetben más és más mélyítendő el az egyén számára ugyanabban a témában. pl: a családi élettel vagy a munkával kapcsolatban mást kell megtanulnia egy gyermeknek, egy serdülőnek, egy fiatalnak, egy felnőttnek és egy idősnek.
Közös évközi programok
Mivel az óratervek igazodnak a liturgikus év eseményeihez, így azon programok, melyek a csoportok közti évközi élmény-, vagy képzési programokat jelenti, ezek is legyenek összehangolva. Így, a szociális és liturgikus tevékenységek kapcsolódjanak a hitoktatás aktuális témájához.
Ugyanakkor nagyon egészséges a közösségeknek, ha a tagjai egymással találkozva látják az, hogy nem csak egy zárt csoportról van szó, hanem élő közösségek halmazáról.
Hátrányos helyzet a szakiskolákban
A hátrányos helyzetűek jelentős része szakiskolás, hiszen a társadalmi és családi helyzetük nem engedi meg, hogy tanulmányaikban is előrébb tudjanak haladni.
HHH-SNI-sek 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.