A katekéta feladata

A katekétának speciális szerepe van a Kamaszban.
Com-panis – közös kenyér (megosztani az életünket).
A felnőtt katekéta felkészíti a fiatalokat, hogy megosszák egymás között az életüket. Egy úton kísérik a fiatalokat, útitársai a fiataloknak.

Vezető és katekéta

A vezető

Ez teljesen más mint a vezető. Van olyan vezető, aki nem akar idővel katekétává válni, hanem vezető marad. Ezzel a döntéssel azonban minden felelősséget fel kell vállalnia, hiszen a Com-panis értékeit (koionia) nem adhatja át. Nem tud élő közösséget létrhozni a vezető, mivel nem válik példává azáltal, hogy nem veszi fel keresztjét és nem vállalja a martyria feladatkört. „Te nem tudod, hogy kell ezt megcsinálni, ezért kellek én!”

A katekéta

„Én hiszek benned” - katekétaként ezt kell, hogy kommunikáljuk a fiataloknak. A katekéta célja, hogy a fiatalok fokozatosan növekedjenek a felelősségben és egyre több élettapasztalatuk legyen.
Kezdetben, a csoport alakítása során, a katekéta több felelősséget vállal fel, de ezt később átadja a fiataloknak.

Hogyan néz ki ez a folyamat?

A katekéta az, aki összegyűjti a csoportot. A tagok először tanítványok, követők. A fejlődés során a tagok egyre több felelősséget vállalnak (szabadidős programok szervezése, pénzügyek kezelése, titkári feladatok, csoportbeszélgetés előkészítése, stb.). Azonban már az első alkalommal hasznos dolog egy segédcsoportvezetőt is kijelölni, aki segít a fiatalok koordinálásában és ösztönözve is van arra, hogy továbbra is motiválja a fiatalokat. Idővel a csoportot ez a fiatal vezető veszi át, s ugyan úgy megmaradnak az egyéb felelősségi körök a fiatalok között. A katekéta részt vehet még a foglalkozásokon, de már hagyja a fiatalokat érvényesülni. A fiatal vezetőknek segít a csoporttalálkozókat előkészíteni.

Idővel minden tag a csoportban mer és tud felelősséget vállalni, tehát minden tag nő a felelősségvállalásban és akár a vezetői szerepben is váltakozhatnak időnként.

A folyamat magasabb szintjén mindenki vezetővé válik a saját életében és a csoportban is. Ezért használja a mozgalom a L-Í-CS módszert és a Barátság Térképet.

Talán sokkal könnyebb vezetőnek lenni, mert a vezető tudja, hogy merre akar menni, tudja, hogy mit akar tenni. Katekétanek lenni nagyobb kihívás, türelmesebbnek kell lenni, meg kell hallgatni a fiatalokat.

Meghívni, képezni, formálni, ez a misszió lényege.
Meghívni a fiatalokat, oktatni és nevelni és támogatni őket a tevékenységükben.

Meghívás

A katekéta az, aki meghívja, összegyűjti a fiatalokat. A meghívás, minden esetben (még ha ez tömeg előtt történik is) személyes meghívást jelent. Nem a Kamaszba, a mozgalomba hívjuk meg őket először, hanem egy közös cselekedetre (egy buli, egy találkozó, egy ünnep, egy szabadidős program) ahol más fiatalokkal is találkoznak.

Az üzenet, amit ilyenkor közvetítünk: „Én szeretném, hogy gyere el!”. „Neked van olyan tulajdonságod, amitől fontos vagy”. Ha nemet mond, akkor is lesz benne egy jó érzés, hogy őt meghívták valahova.

Fontos, hogy a meghívás személyes legyen és ebben legyünk bátrak. Szórólapok, plakátok nem vezetnek célra, mert a fiatalok félnek, hogyha elmennek, visszautasítják őket, nem fogadják be.

Kezdetben sokszor kell hívni a fiatalokat. Az első meghívás után, már az kell, hogy legyen a fejünkben, hogy mire hívom a következő alkalommal.

Az első pár találkozó után már arra törekszem, hogy személyesen is beszélgessünk, ahol egyre komolyabb dolgok is szóba jöhetnek a beszélgetés során. Fontos, hogy a személyes jellege a kapcsolatnak megmaradjon.

A meghívásnak tehát különböző szintjei vannak, és nem csak a mozgalomba hívom, hanem a mozgalmon keresztül arra, hogy egyre jobban kiteljesedjen az élete, felnőtt keresztény életet tudjon élni.

Ez a meghívás megváltoztatja a mi életünket is. Mielőtt meghívjuk őket, érdemes imádkozni, mert nem mi hívjuk meg valójában őket, hanem Isten, mi csak eszközök vagyunk Isten kezében.

Jézus, mielőtt meghívta az apostolokat, egy teljes éjszakát átimádkozott, hát akkor mennyit kell nekünk imádkozni egy ilyen meghívás előtt?

A csoportban

Ezután a csoportban egyre több felelősséget bízunk a fiatalokra, közösen csinálunk valamit, amiben ők is kiveszik a részüket. Keresni kell a lehetőségeket, hogy milyen feladatokon keresztül tudnak növekedni a felelősségben. Érzékenyek kell, hogy legyünk arra, hogy mire képesek, milyen karizmáik vannak. Az elvégzett feladatok után pedig át kell beszélni, hogy mi ment és mi nem.

Később a csoport tagjai elkezdik használni a módszer (L-Í-CS) egyszerűbb formáját, ennek az a célja, hogy vezetőkké váljanak a saját életükben. Ezután megismertetjük velük a mozgalmat is, amelynek célja, hogy őket, azaz minden fiatalt vezetővé neveljen, formáljon.

A nevelés

A képzésnek, fejlesztésnek a célja, hogy a fiatalok megtapasztalják a felelősségvállalást és a vezetést. Az igazi képzés a csoportban folyik.

A katekéta hozzáállása: „kezünket felettük, szemünket rajtuk”. Ezt az elvet követve kell megtalálni a középutat. A katekéta is részese a nevelési folyamatnak.

Más megfogalmazásban: mindent a fiatalok által, semmit a katekéta tudta nélkül. Azaz a programok, akciók csakis a fiatalok által valósulhatnak meg egy állandó katekéta jelenlét mellett.

A misszió

A misszió azt jelenti, hogy támogatjuk a fiatalokat saját küldetésükben. Olyan, mint a foci edző: elmondja a taktikát, de a focisták játszanak.

Ennek alapfeltétele, hogy felfedezzük, mi a küldetése a fiataloknak (nem azt a küldetést, amit mi találunk ki nekik, hanem amit Isten tűz ki eléjük, s ők fedeznek fel önmagukban!)

Ezt azt jelenti, hogy a katekéta szolgálja, neveli, képviseli a fiatal munkásokat.

Fontos, hogy a katekéta az, aki a hitét megmutatja a mindennapokban (család, munkahely, szomszédok, szabadidő). Vezetőnek nevezzük azt az embert, aki tudatos életre képes, a katekéta, aki segít eljuttatni ide a fiatal vezetőt.