Belépés

 

Tábori Krónikák/2006

 

A tábori krónikákat a gyerekek és a fiatalok maguk fogalmazták és írták. Az eredetijében adjuk ezeket itt közre.

Jó szórakozást kívánunk:

 

Vasfazék

 

2006. október 28.

 

 

A mai napon, kora reggeli indulással megkezdtük a táborozást. Az utunk gondtalan volt és önfeledt mulatozással megérkeztünk táborhelyünkre. Miután felállítottuk sátrainkat és elvégeztük a tábor körül nélkülözhetetlen teendőinket nekiláttunk a vacsorának, amit egybefűztünk ismerkedéssel és megbeszéltük a másnapi teendőinket és a programunkat.

 

Őrség

 23 – 01: Csaba - Balu

 01 – 03: Jani - Gergő

 03 – 05: TCS - Bogyó

 05 – 07: Múmia - Edó

 

12,04 órakor János összeszedte az elhagyott ruhákat és vissza vitte a gazdájuk sátrához.

 03-kor átvettük az őrséget (TCs és Bogyó)

 03,17-kor Jani és Gergő beszélgettek, mert beázott a sátruk.

 TCS-t megijesztette egy béka

 03,25 első táborellenőrzés

 03,48 Cusa mozgolódik, Jani és Gergő még nem alszanak; az eső egyre jobban esik

 03,50 TCS fát gyűjtött

 03,51 Bogyót is megijesztette egy béka

 04 valami elsuhant a tábor mellett nem láttuk, hogy mi, de élesen pásztáztunk percekig

 

04,25 szedtünk egy kis fát, állandó fura hangok nyugtalanítanak minket

 04,38 különös madár hangot hallottunk

 05 az őrséget átadtuk.

 

 

2006.10.29. Vasárnap, második nap

 Vasfazék

 

A reggel esősen indult – kitartott egészen délutánig. A csapat ébredése elnyúlt, de még tartani tudtuk a napirendet.

 Zászlószertartás következett, melynek menete akadozva folyt csak le. A reggeli nyugalom érdekében tetővel ruháztuk fel az asztalt. Bőségesen fogyasztottunk, de sajnos vezetőnk rosszul érezte magát és visszavonult a sátorába. A folyamatos eső miatt elmaradt az építkezés, és a hangulat is leűlt. Sokan követték vezetőnk példáját, a sziesztát tartották. Az eső ereje délre elfogyott, s a kialudt emberek is kidugták orrukat a sátrukból. Megjött a kedv a dolog iránt is, mivel rájöttünk, hogy az eső elől

fedelet kell készítenünk a tűz köré. Hosszas tervezgetés után a „TIPI „ forma lett a nyerő. Megkezdtük az erdő „kiirtását” az alapfákért. Végre dicső vezérünk is jobban lett, beszállt a munkába. Az alapok felállítása nem okozott nagy gondot, de a beborítás annál inkább. Még a latrina borítását is leszedtük ezért. Végszóra lettünk kész vele, mert szinte azonnal eleredt a jégeső. Szerencse volt, hogy az ebédet már korábban elfogyasztottuk, rögtön az építkezés elején.

 

Hosszas könyörgések és hangos utasítások után végre mindenkit kicsaltunk a sátrakból, és fagyűjtés után megkezdhettük a vacsorát. Vacsora után megbeszéltük az éjszakai őrséget, majd jót játszottunk. Vidámsággal szívünkben tértünk nyugovóra. Az éjszaka hidegebb volt, mint tegnap, de az ébresztő hatására sokkal hamarabb fenn volt mindenki. Félve vártuk a háborúk eljöttét.

 

Őrség

 23 – 1: Múmia és Jeti

 1–3: Zoli - Edó

 3–5: Jani - Gábor

 5–7: Gergő - Cusa

 

Mumi & Jeti megkezdte az őrséget 10-kor!

0.30-kor és ez előtt is fanyikorgások, melyeket Bogyóék

madárnak hallhattak.

 Őrség átadva Zolinak és Edónak.

 Őrség átadva Janinak és Gabinak

 5 órakor átvettük az őrséget, Gergő és Cusa

 „Szélmozdonyok hasítanak át az erdőn zúgva, kb. félpercenként. A szél heves, a tűz füstjét is össze-vissza fújja.

 5,15 TCS és Gábor hevesen mozgolódik, majd megkérnek, hogy igazítsuk meg a sátron levő fóliát.

 5,25-kor őrjáratra mentünk. Pár perc múlva – a P+ felső részétől csörtetést hallottunk.

 6 óra óta a sátor vásznat erősen tépázza a szél, több helyen fel is szakadt.

 

 

2006.október 30. Hétfő 3. nap

 Vasfazék

 

A reggel napsütésesen indult. Miután mindenki felkelt és megreggeliztünk. A háború lassan elkezdődött. Az első fordulóban a Fodor csapata körbevette a Déri csapatát és nagycsapást mért rá. Utána Cusát kezdtük üldözni, de nagy nehezen elkaptuk. Ezután az ebéd következett. Miután mindenki megebédelt pihenő következett. Később újra elkezdtünk háborúzni. Miután befejeztük a vacsora következett. A vacsora után a tábortűznél beszélgettünk és játszottunk. A mai napon az őrség elmarad, mert holnap túrázni indulunk.

 

 

2006. október 31. Kedd 4. nap

 Vasfazék

 

Egyedül a táborban.

 

Miután a többiek elindultak túrázni, egymagam maradtam a tábor területén. Kényelmesen csináltam magamnak egy bögre teát, tűzifát aprítottam, kiszellőztettem a sátrak egy részét. Közben füleltem és hallgattam a természet lágy dallamát, amely melankolikus hatása révén ámulatba ejti az embert. A lágy őszi szellő, a levelek susogása, a tűz lobogása, olykor a tűzifa finom roppanása. Egy átlag embernek jelentéktelen dolgoknak tűnhetnek ezek, de ha egy pár órát rászánna  arra, hogy végre kimozduljon otthonából, és tiszta szívvel és lélekkel be tenné a lábát eme „ősi” földbe, új élményt, kihívást, szellemi megtisztulást vihetne haza.

Végre megszabadulna a gondjaitól, eldobná azt a bizonyos zsákot, amelyet eddig a hátán hordozott.

Hogy mi van a zsákban? Méreg, nyugtalanság, stressz, közömbösség.

 

Itt a tűz mellett egészen más képet ad a természet. Nem csak állatok növények otthona, hanem a lélek és a test tökéletes egyensúlya. De bontsuk részekre a természetet: a madár csicsergés, amely megszabadítja az egyént a rossz gondolatokból, az őszi szellő, amely megtisztítja a lelket, a csendesen lobogó tűz, amely meleget ad és a szeretetre biztatja az embert. Csodálatos.

 

13,30 körül turisták jöttek, ide hozzám hatan voltak, fiatalok, 18-25 évesek. Beszélgettünk egy kicsit. Rendesek voltak. Bajáról és Kis-Kőrösről jöttek ide túrázni 1 napra. Miután a turisták elmentek, átrendeztem egy kicsit a jurtát, így a tűz körül nagyobb mozgásterünk lett. Jól esik így az a kis magány, csend, nyugalom. Nálam ez ritkaság!

 

15,10 körül már kezdett hűlni a levegő, úgyhogy kicsivel nagyobb tüzet raktam. Csináltam „teautánzatot „ , citrompótlóból (5 db), cukorból (1,5 evőkanál), meleg vízbe keverve, és egész jó lett. Finom is.

 

 

2006.október 31. Kedd 4. nap

 Vasfazék

 

A reggeli 7 órai ébresztő meggyötörte az egész tábort, miután felébredtünk reggeliztünk, majd következett a sátorszemle, hosszú volt és igen hűvös volt bár ez a tábor vezetőnket nem igen érdekelte ő egy hidegtűrő ember. Miután elvégeztük a zászló szertartást elkezdtünk készülődni a túrára. Fél 10-kor elindultunk. A túra fárasztó volt a turista házig ami a Nagy hideg hegyen található. Ott megpihentünk ezután elindultunk Csóványosra ez az út még fárasztóbb volt. Miután odaértünk gyönyörű kilátás nyílott a környező hegyekre és településekre. Miután megpihentünk 2 ember elindult a faluba gyors tempóba kenyérért. A többiekkel visszamentünk a táborba. Itt várt ránk a meleg tea és egyik bajtársunk, aki beszámolót tartott az itt történtekről. Ezután a tábortűz mellett eldöntöttük az esti programot.

 

 

2006. november 1. Szerda 5. nap

 Vasfazék

 

Tegnap este nem volt őrség. A mai játék nap miatt egy órával később keltünk, 8 órakor. A reggel szokásosan nehezen indult. Az egyórás késés miatt később reggeliztünk és nem volt ebéd. A nap folyamán szemetelt az eső. A reggeli után a táborvezető mutatott egy pár érdekes dolgot, de nem volt mindenki ott. Ebből később kisebb veszekedés alakult ki. A tábortűz témája játék volt. Ezután a tábor egy része elment a sátorokba pihenni és eközben a többiek elmentek a táborból. Miután

sikerült mindenkit kihívni a sátorból, megvacsoráztunk.18.30 után megtörtént a táborpróba. Este a tábortűznél mindenki elmondta másról a véleményét (forró szék) és ezzel zárult a nap.

 

 

 

Öttömösi tábor

 

 

2006. december 8. Péntek

 

Péntek kora délután elindultunk Ötömösre. Az út kb. 1 óra hosszú volt. Miután megérkeztünk táborhelyünkre a zászló helyének kiválasztása és felvonása következett. Miután ez megtörtént a szobák megosztása következett. Miután mindenki kipakolta holmijait a vacsora saját úti csomagból következett. Mindenki az ebédlőbe vonult és a saját ebédjét elfogyasztva a zászló levonásra készülődtünk. Miután ez megtörtént a koccintás következett. Mindenki önfeledten érezte magát.

 

 

2006. december 9. Szombat

 

Szombaton reggel 7 órakor keltünk kicsit nehezen. Megreggeliztünk majd a Déri csinálta a programokat. Először játékokkal kezdtünk, majd később vonulást gyakoroltak. Páran nem mentünk el velük hanem aludtunk. Majd később elkészítettük az ebédet a többiek kérésére. Az ebéd jól sikerült ahhoz képest, amire számítottunk. Egy nagy tál bolognait készítettünk. Ebéd után egy rövid döfönyét tartottunk és döfönye után elkezdődött a nagy háború a három raj egymás ellen (Fodor, Déri, Móra).

Elég hosszúra sikeredett, majd a Déri győzött. Később sötétben menetelést gyakoroltunk. Mindezek után elfogyasztottuk a vacsit. Vacsora után a Fodor szórakoztatott minket. Majd alvással vagy filmezéssel zártuk az estét.

 

 

2006. december 10. Vasárnap , harmadik nap

 

Reggel szintén 7 órakor keltünk, de néhányaknak nehezére esett. A reggeli kajálásból negyed órát elcsíptünk, hogy összetudjunk pakolni. Reggeli alatt próbáltunk minél többet elfogyasztani, hogy ne keljen olyan sokat cipelni. Ezután a vezetőnk tartott játékokat, foglalkozást. Egy taktikai megbeszélés következett a portyázók számára. Miután megebédeltünk sietve pakoltunk magunk után. De még előtte egy néhányan elmentek vadászni a táborba maradt emberekre.

 

 

 

 

TÉLI PORTYA

 

2006. december 28.

 

Hajnali 3,39-kor indult a vonat. A vonaton megbeszéltük a teendőket. Ketten a Móra őrsből Kecskeméten leszálltak és felszálltak az 550-sek vonatjára kémkedni. Mikor megérkeztünk, zászlószertartás következett ezután ebédeltünk, utána felderítettünk. Utána elmentünk az 550-esek táborába, ahol két foglyot ejtettünk. Mindezek után visszatértünk a szálláshelyünkre, vacsoráztunk, majd a tábortűz következett. Utána 1 óra pihenő volt, de végül egész éjszakás volt.

 

 

2006. december 28. 14,40

 

GONDATLANOK VAGYTOK! A MÁCSCS itt járt, hogy visszaszerezze tulajdonát a kardot. Zászlóért jöhettek.

Vikingek

 

(a fenti szöveget az 550-es számú Márton Áron Cserkészcsapat tagjai írták.)

 

 

2006. december 28. Csütörtök, második nap

 

Gondatlanok voltunk. Még a 7 órai ébresztő is elmaradt, épp ezért tudott az ellenség negyed 8-kor rajtunk ütni. A vezetőnk tárgyalást kezdeményezett, de sikertelenül. Kis csata után visszavertük a támadást.

 

A zászlószertartás után megreggeliztünk, majd elindultunk a Székesfehérvár felé menő vonatra. Útközben az ellenséget megrettentve menetlépésben haladtunk el a táboruk mellett.

 

Székesfehérvárra érve egy kis feladat (felderítés) után megnéztük a város fontos nevezetességeit.

 Háromnegyed négy körül csaptunk össze az ellenséggel egy kies játszótéren.

 Két csatát is vívtunk, sajnos mindkettőt elveszítettük. Az egész csapat letörten tért vissza, s a vonaton azon gondolkodtunk, hogy hogyan vágjunk vissza. Végül az előző napon nyitva hagyott ablakon másztunk be, így mindenkit beengedtek a csapatból. Bent apró csínytevésekkel bosszúságot okoztunk nekik a mindennapi életvitelhez. A tervezettel ellentétben nem az ellenség főszakácsát, csak élelmének egy részét vittük el.

 

Hazaérve a tábor egyik fontos része, a forrószék következett. Ezután jött a vacsora, mely elfogyasztása után mindenki nyugodtan ment aludni.

Reggel 8-kor keltünk, majd szobaszemle és zászlószertartás következett.

 

 

2006. December 29. Péntek harmadik nap

 

8,30-kor volt a zászlószertartás. Kilenckor elindultunk az ellenség táborához. Bementünk beszélgettünk és tárgyaltunk. Fél 10-kor elkezdtünk reggelizni az ellenség ebédlőjében. 10,30-körül elindultunk a túrára. Negyed 12-re odaértünk a Velencei hegységhez. Nyolcan felderítettük a terepet. Az ellenfél csapatokra oszlott, és az egyik csapattal összecsaptunk, de jött az erősítés és kikaptunk az első csatában. Vissza kapta mindenki a kendőjét és elindultunk a másik helyszínre, ahol csatázhattunk. Útközben megtámadtuk az egyik őrsöt és legyőztük őket.

Elindultunk a másik csapat felkutatására, mikor találkoztunk velük kikaptunk. Aztán a többiekkel elmentünk az emlékműhöz ott csoport fényképeket készítettünk, majd elköszöntünk tőlük és hazamentünk. Itthon önismereti dolgokról beszéltünk.

 

 

2006. December 30. Szombat negyedik nap

 

Az utolsó nap előtti éjszaka egy utolsó támadást indítottunk a Vikingek ellen. Az ablakaikat és ajtajaikat gondosan bezárták, s mint később megtudtuk ágyaikban maradva reszkettek, s nem mertek szembeszállni velünk.

 

Utolsó nap reggel összepakoltunk, rendet és tisztaságot hagytunk, s átadtuk házunk kulcsait.

 

A Vikingeket bevárva együtt mentünk haza. A hazaút nagyon jó és mindannyiónk számára barátságos volt.