Belépés

 

REVISION de VITE

azaz AZ ÉLET FELÜLVIZSGÁLATA

 

A munkásifjúság jellemnevelési módszere

 

A Revision de Vite a magyar nyelvterületen, mint "Láss-Ítélj-Cselekedj" módszer terjedt el. A módszer célja, hogy egy olyan egységes problémamegoldó rendszert adjon a fiataloknak, amely növeli a köztük levő egységet, nyitottá tesz Őket a másik problémája felé, közösséget formál és alakít ki. Sorolhatnám még sokáig a pozitív hatásait ennek a pontos és nagy figyelmet és empátiát igénylő módszernek.[1]

 

A módszer alkalmazásának előnyei:

Konkrét keretet ad.

A módszer egyik fontos előnye, hogy határozott keretet ad a beszélgetésnek. Szükséges ez azért, mert könnyen előfordulhat, hogy nem talál választ a probléma hozója, vagy nem látja át a nehézségeinek a lényegét. Egy csoportfoglalkozás alkalmával sok ember, sok ötletet, variációt vethet fel. Ezek koordinálásához elengedhetetlen az, hogy a résztvevők tudják mit és mennyit tehetnek hozzá, és mennyit vehetnek el a programból.

 

Szabadnak hagyja a társalgást.

A megkötött keretek ellenér a résztvevőknek nincs az-az érzése, hogy ne mondhatnának el bármit, sőt hagyja Őket is megnyílni. A csoport tagjai maguk alakítják az eseményeket, formálják ítéleteiket és tervezik jövőjük cselekedeteit. A saját élményből merítve halad a közös élmény felé, ami által minden résztvevő a saját élményeihez visszatérve lesz több és hozza meg döntéseit.

 

 

 

A közösségi kohézió.

A problémamegoldó módszerben résztvevő személyek közti kapcsolat nagyon megerősödik. Köszönhető ez a nyitottságból áradó bizalomnak és a felelősségtudatnak, mellyel a fiatal átérzi a rábízott értékeket.

 

Nyitottság és empátia.

Ennek oka, hogy a beszélgetés folyamán a csoport egyik tagja őszintén megnyílik. Ezzel a megnyílással serkenti a többieket is, hogy egyre inkább adják át önmagukat az eset feldolgozásának. A megnyílás és a lelki egység miatt a csoportban erős szálak alakulnak ki a tagok között.

 

Önismeret-társ ismeret.

A megnyílások által gyorsan észreveszik a fiatalok, hogy amennyire megnyílnak, a társaik is annyira lesznek nyitottak számukra. Önmagunk felfedezésével talán elindíthatunk másokat is azon az úton, amelyen önmagukat megismerhetik. Társainknak megismerése indít minket újra arra, hogy új ismeretekre tegyünk szert önmagunkról.

 

Krisztusban való kicsúcsosodás

A Láss-Ítélj-Cselekedj módszerben - akárcsak a Szent Liturgiában- a Krisztus-, és evangéliumának megismerésében találkoznak össze az érzések, vágyak és megoldások.. A Biblia alkalmazása nélkül a módszer teljesen csonka lenne.

 

A módszer részletes leírása

 

LÁTNI:

A fejezet célja, hallgatni, megismerni azt az adott helyzetet, amelyet a csoport egyik, nehézségekkel küszködő tagja mond el.

Két része van a Láss fejezetnek.

Az első részben a csoport vezetője felkéri azt a tagot, aki szeretné elmondani problémáját, hogy ossza azt meg a többiekkel. Itt a problémával küszködő elmeséli a problémát ölelő egész kerettörténetet és magát a problémáját is. Az elbeszélés legyen konkrét, valósághű és jól látható. Ez nagy bátorságot igényel, azonban nem kell attól tartania senkinek, hogy a tagok közül bárki elítélné, hisz az őskeresztények körében is a bűnök és hibák megvallásának közösségi formája volt jellemző. Itt persze nem feltétlenül bűnökről van szó (habár sokszor arról is)), hanem egyszerűen az élet okozta nehézségeink megbeszéléséről.

A szakasz második része akkor kezdődik, amikor a problémát hozó, befejezi beszámolóját. Ekkor a csoport többi tagja kérdezheti azokról a dolgokról, még sötét foltokról melyet nem értett meg az elbeszélésből.

Vigyáznunk kell azonban, hogy kérdéseink maradjanak kérdések és ne csússzanak át az "ötletelés" kategóriájába, mint pl.: "Nem lett volna jobb azt csinálni, hogy…", "Miért nem mondtad meg neki, hogy…".

Minden kérdés után a probléma hozója válaszol a feltett kérdésre. Ez egy nagyon sérthető, sérülékeny periódus számára, ezért is kell arra vigyázni, hogy a csoport többi tagja amikor kérdez, ezt ne fölényese tegye.

 

ÍTÉLNI:

A kérdések és a rájuk adott válaszok után a csoport minden tagjának látnia kell a szituációt, amelybe egy konfliktus ágyazódott bele. Ismerniük kell az előzményeket, a motivációkat, a különféle hatásokat és érdekeket, és az ezekre adott válaszokat is. Ezzel a tudással indul az ítélj fejezet.

Ennek a fejezetnek is két része van.

Az első részben a cél a személyes állásfoglalás megfogalmazása az adott problémával kapcsolatban. Vigyáznunk kell, mert nem kritikája, nem megítélése kell a hallottaknak, hanem annak a megfogalmazása, hogy a csoporttag, egyes szám első személyben mit tenne ebben a szituációban. Azaz jó ha hasonlóképpen kezdődnek a beszámolók: "Én ebben a szituációban a következőket tenném".

A problémát hozó, most csendben marad és meghallgatja a többieket. A csoport tagjai azonban nem adnak tippeket, csak elmondják, hogy Ők mit tettek volna, vagy tennének ebben a szituációban.

Cél, ezzel, hogy bebizonyítsuk, hogy egy problémára sok megoldás van. Ezek közül lehet választani, vagy ezeket lehet beépíteni a saját megoldásainkba. A beszámolók alatt, maguk a csoport tagjai is kapnak sok olyan ötletet, amelyben saját problémáikra ismerhetnek rá, és ebben jutnak megoldásra.

Az Ítélj fejezet második részében a Szentírás szavaiból igyekszünk az Úr "véleményét" is meghallgatni, hiszen Ő is köztünk van. Cél, tapasztalataink összevetése az evangéliummal, a saját tapasztalatok kiegészítése a szentíráséval mielőtt döntenénk további cselekedetünkről. Mindenki (a problémahozó és a többi tag is) az eddigiekkel kapcsolatosan részleteket, idézeteket, történeteket keres a Szentírásból. Erre pár percet szánunk csöndben. Az idézeteket, történeteket a megosztás alatt, mindenki a saját válaszaiba építi be, ha lehetséges, saját problémáinak megoldására.

Egy "sikeres" közösségi foglalkozás itt szokott véget érni. A problémák megbeszélésével, a Szentírás alkalmazásával azonban még nem teljesítettünk semmit életünkre.

 

CSELEKEDNI:

Mit ér az a szép gondolat, és helyes ítélet, ami nem válik tetté?! A módszer harmadik és egyben utolsó fejezetének a célja, hogy fogalmazzunk meg magunk számára egy konkrét cselekvést, amire a beszélgetés indított és amit véghez fogunk vinni. A konkrét pedig cselekvés azt jelenti, hogy valóban egy, az életünkben fontos - ám nem szükséges feltétlenül nagy - szituációban lépjünk elsőként.

A "Láss-Ítélj_Cselekedj" módszer egy kollegiális munkát igényel, mindenki fontos szereplő, azonban bizonyos feladatokat önként jelentkezők látnak el a feladat során.

 

 

 

 

Időfelelős

Az ő feladata az óra figyelése és a témafelelős felé jelezni, ha továbblépést javasol.

Témavezető

A lépések betartatása, a beszélgetés vezetése, koordinálása a feladata.

Jegyzőkönyvvezető

A jegyzőkönyv a témát hozónak íródik, hogy a beszélgetésre tudjon figyelni, de az információk megmaradjanak számára. Átláthatóbbá teszi a témát

A bakter

A folyamat megfigyelése. Szimpátia, antipátia, rivalizálás, stb.

 

Témavezetés

 

1.     

Imádság

         10 perc

2.     

Téma megkeresése:

         10 perc

3.     

A történetet elmesélése

         10 perc

4.     

Kérdések és válaszok

         20 perc

5.     

Idő a fantázia számára - Ítélj

         20 perc

6.     

Evangélium tanúsága

         15 perc

7.     

Mit teszek

         5 perc

8.     

Kiértékelés

         15 perc

9.     

Imádság

         10 perc

 

BESZÉLGETÉS MENETE:

 

Téma megkeresése:       10 perc

Mindenki felvázolja a maga történetét és a csoport megállapodik, kinek a témájával kíván foglalkozni.

 

Téma kritériumok.

·        Konkrét és szociális helyzet legyen

·        Olyan, ami még foglalkoztatja a témát hozó személyt.

·        Még NYÍLT kérdés, nem tudja problémájára a választ.

 

 

1. LÁSS!

A történetet elmesélése      10 perc

Úgy mesélje el, ahogy az elő jön Belőle. Nem kell, hogy rendezett, megtervezett legyen amit mond. Ne legyen se élménybeszámoló, se rideg előadás.

Kérdések   20 perc

Visszakérdezés, kérdések a jobb és szélesebb körű ismerethez. Ne legyenek bújtatott tanácsok.

 

 

 

2. ÍTÉLJ!

Idő a fantázia számára        20 perc

Elképzelések ötletek születnek. Mit gondolok, hogyan érezném magamat a történetet elmondó helyében?

Lehetőleg sok ötlet merüljön fel, akár ellentmondásosak is. Nem kell vitatkozni, megegyezésre jutni

Aki mesélt mostantól csak hallgathat! Ez nehéz, mert meg kell hallgatni a tanácsokat, amelyekben nincs annyi érzés, mint a sajátunkban.

 

Evangélium tanúsága5 perc

3-4 perc csöndet tartva, mindenki magában történeteket keres a szentírásból. Lehet direkt párhozam, vagy látszólag megmagyarázhatatlanul felbukkanó szentírás részlet.

Majd a maradék időben mindenki elmondja miket talált.

Kulcstéma kiválasztása       5 perc.

A felsorolt szentírási részek közül egyet kiválasztani és a szentírásból, felolvasni.

Újragyűjtés        10 perc

A szentírási rész alapján, újra lehet fogalmazni az érzéseket, ötleteket.

(figyelni, honnan jön a biztonság bennem)

 

3. CSELEKEDJ!

Mit teszek5 perc

Személyes elhatározások megfogalmazása és megosztása.

Mire emlékeztet engem ez a helyzet? Hol érzem megérintve magam?

A mesélőben legyen egy benyomás arról, hogy a többieknek személyesen mit adott a beszélgetés

 

Kiértékelés         10 perc

·        Hogyan ment az együttműködés

·        Hogy érzi magát a mesélő? (nem értékelés, a hallottakról, hanem az érzések a tanácsadás után)

·        Hogy érezték a „felelősök” magukat?

·        A bakter milyennek látta az együttműködést, a beszélgetés menetét, szolidaritást, versengést, támogatást és szembenállást.

 

 



[1] Cardijn - Joseph Cardijn / Un prete tra i giovani operai -16 o.  Szegedi Joseph Cardijn Kör 1997. Szeged, Szászi Balázs 

Munkásifjúság szolgálatában - Az 1996-os Dobogókői tanfolyam anyaga I-III  19-20, 65-80 o. Szegedi Joseph Cardijn Kör 1997, Szeged  Hollai Ferenc és Kovács Tibor 

U Vitamin V. sz. 46-47 o. KIOE Sokszorosító Alap Veszprém, 1943,  Összeállította: Kertész László. 4612/1942