Belépés

 

A KALOT

 

A Magyar Katolikus Egyház legnagyobb hivatásrendi mozgalma a Katolikus Agrárlegények Országos Titkársága (Testülete) volt. 1935 nyarától P. Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm jezsuita atyák a Szeged környéki tanyákon kezdték összegyűjteni és mozgalomba szervezni a paraszt ifjúságot. A mozgalom ötletét a katolikus munkásifjú szerveződések, és JOC lelkiség ihlette. Ebbe a munkás mozgalomba szeretett volna Kerkai atya is bekapcsolódni, de Szegeden és környékén szinte csak parasztokkal találkozott. A szerzetesek először Glattfelder püspök atyát keresték meg, aki az indulásban segítkezett. 1936-ban jelent meg a Dolgozó Ifjúság lapjuk, ami két év múlva 7 000 példányban fogyott. A szervezet jelszava a következő volt:

 

 Krisztusibb embert!

 

Műveltebb falut!

 

Életerős népet!

 

Önérzetes magyart!

 

 

1938-ra már a magyar falvakban tömegméretekben, egyetlen szervezetként volt jelen. A szervezet titkolt céljai közé tartozott a földbirtokosi vagyon fölosztása. A KALOT díszruhája a kék ing, a kalapba tűzött árvalányhaj és a rézfokos volt.

1938-ra a szervezet országos kereteket ért el. 30 fizetett munkatárs, 300 helyi szervezet, 30 000 taglétszám.  Még ebben az évben sikerült a KALOT földreformja által 10 000 családnak 6-600 hold földet kiosztani.

 

A püspöki kar a nyilasok majd a vörösök elleni terjeszkedés egyetlen megfékezőjének látta a szervezetet. A magyar kormányok is így látták és igyekeztek előnyben részesíteni a többi szervezettel szemben. A mozgalom székhelye 1940-től Szegedről Budapestre költözik. Ekkorra már 14 606 kiképzett vezetője van, s megnyitja első népfőiskoláját, melyet még 2 éven belül 14 kísér. A népfőiskolákkal célja a tanulmányukat befejezett paraszti származású fiatalok további művelése és a KALOT vezetőinek kiképzése.

 

A Forrástár, Forrás kiadványok segítségével igyekeztek a parasztfiataloknak a magyar és a világirodalom legszebbjeinek terjesztése. A kultúrmisszió célja, hogy az egyes tagok, akárcsak a helyi szervezetek, kiskönyvtárral rendelkezzenek. Így sikerült nem egyszer az istállóban alvó paraszt legény priccse fölötti faragott szekrénykében megtalálni a magyar és világirodalom gyöngyszemeit.

 

A háború előtt a fasiszta, a háború után a kommunista vezetés igyekezett a zászlajára tűzni a szervezetet. Ez azonban egyik diktatúrának sem sikerült.

 

A KALOT 1942-re a falvak 47%-ban, 1 500 községben volt jelen. Művészeti-, Képzőművészeti-, Könyv Szakosztállyal rendelkezett. 54 000 kiképzett vezetője, 229 énekkara, 52 zenekara, 81 sportosztálya, 15 népfőiskolája, 48 169 könyve és kb. 600 – 650 000 tagja volt. KALOT falu épül a Komárom megyei 400 holdas telepen Egegen, ahol Gazdasági Szövetkezeti formában élnek a családok.

 

A KALOT történelme azonban virágkorában derékba tört. A Kommunisták nevetséges rágalmak után betiltják a szervezetet, Kerkai Jenőt 1949-től 10 évig börtönbe zárják, ahol többször megkínozzák. Vakon hagyja el a fogdát, s magányosan hal meg 1970 november 8-án.