Belépés

 

 

A KALÁSZ

 

 

A harmincas évek derekán alakultak ki Magyarországon is azok a női mozgalmak, melyek igyekeztek a nőiségnek egyre nagyobb teret adni. Azonban az egyházban egy női mozgalom még a mai napig is csak lábadozva növekedhet fel, s akkor sem téphet la nagy babérokat. A Katolikus Leánykörök Szövetsége talán ezért is igyekezett egy erős férfi mozgalomhoz kapcsolódni. Stettner Andrea a KALÁSZ elindítója Erdélyből származik, s a mozgalom megszervezésekor sikerült rátalálnia Luczenbacher Ritára a pettendi földbirtokos lányára, aki anyagi támogatásáról biztosította a szervezőt. Ez a segítség nélkül, talán már a gyökereinél megszakadhatott volna a mozgalom építése.

A KALÁSZ céljai hasonlatosak voltak a KALOT-éhoz, azaz hitükben erős, erkölcsükben tiszta, nemzeti értékükben öntudatos és gazdaságilag képzett családanyák nevelése a falu leányaiból.

A mozgalom 1936-ban kezdődött, első leányköre Martonvásáron alakult. 

Shvoy Lajos székesfehérvári püspök támogatását sikerült elnyerniük, majd az Actio Catholica tagja lett. A Luczenbacher adományoknak köszönhetően már 1937-től önálló székháza van. A mozgalom szervezése mindig a püspökök felügyelete mellett zajlott, ami azt jelentette, hogy az egyházmegyei titkárokat a püspökök nevezték ki és ők fizették. A KALÁSZnak nagyon jó volt a kapcsolata a szerzetesrendekkel. A szerzetesrendek így jobban megtudták magukat ismertetni a leányokkal és több tagot tudtak toborozni, míg a szervezetnek több kapu megnyílhatott a rendeken keresztül.

A szervezetet az állam is lassan elismeri és 1939-ben 1000 pengő támogatást kap, államsegély címén, hisz ezen év február 12-én alakult meg hivatalosan a KALÁSZ.

1941-es adat szerint 654 egyesületben 60 000 tagja van, csak az Esztergomi Főegyházmegyében 110 faluban van csoportja. Népfőiskolája Bodajkon és Szabadon volt.

A Mozgalom titka ugyanaz, mint a KALOT-é, jól egyesítette hit-, és a hazafias nevelést.

A kommunista mozgalom a KALÁSZT is megfosztott minden jogától, majd beszüntette.