Belépés

 

 

Pedagógiai Terv

a munkás-, agrárifjúság hitoktatási-,

és lelkipásztori gondozásához

 

1. A terv célja:

A Terv célja, hogy a Magyarországi munkásság és az agráriumban élők erkölcsi és hitbeli fejlődését segítse elő és azt fejlessze, gondozza.

Ez által igazodik a MKPK-OHB által kiadott MKD 1.2 pontjához.

A terv másodlagos célja, hogy előkészítse a terepet a legkésőbb, négy év múlva aktuális szakiskolai kötelezően választható felekezeti hittan illetve/erkölcstan oktatás előtt.

 

 

 

3.1. A hosszú távú célok

A 20-25 éves lelkipásztori célunk, hogy a munkásság és a parasztság mindennapi életének része legyen mind a hagyományos, mind a Szentlélekben megújult és a mindennapokban megélt katolikus hit.

 

Hosszú távú kateketikai célok:

-        A Szentlélek kegyelme által az ipari-, és a mezőgazdasági munkások a maguk nyelvén értsék Jézus Krisztust, az értük is megtestesült Fiúistent, aki által ők is új emberré válhatnak.

-        Mindannyian a maguk szintjén tudnak Jézus Krisztushoz és az egyházhoz mind közelebb kerülni.

-        A katekézis az élethosszig való lelki és spirituális vezetést jelenti. Nem záródik le tehát a bérmálkozással.

-        A közvetlen missziónk által az egyház mozgástere nagyobb, a hívők számára átláthatóbb és hitelesebb lesz. Így-, könnyebben részt vállalhatnak az egyház küldetésében.

-        Képes lesz az egyház válaszolni a hívők személyes problémáira, élethelyzeteire.

 

 

Hosszútávú társadalmi célok:

-    Kiegyensúlyozott becsületes polgárok, családapák, és anyák legyenek az ország alkotói,

-    A becsületes munka értékké váljon a társadalomban,

-    Alkoholizmus és a családi erőszak visszaszorítása,

-    Ügyesebb ipari-, és mezőgazdasági vállalkozók megjelenése,

-    A keresztény munkás-, és paraszt öntudat kialakítása.

 

Középtávú célok:

-        A Martyria megélése a mindennapokban. Első lépésben az érdeklődő olyan személlyel találkozik, aki hitvallást tud tenni számára Jézus Krisztusról. Hiteles képet mutat arról, hogy a „régi emberrel” ellentétben mennyire más, „új emberré” vált Krisztus által.

-        A Diakóniába való aktív részvétel. Második lépésben a hiteles keresztény a kereső számára (fizikai vagy lelki) segítséget nyújt. Ez által mindkét fél, saját életében is megtapasztalhatja Krisztus gondviselő szeretetét.

-        Koioniába való bekapcsolódása az egyház tagjainak. Harmadik lépésben egy olyan közösségébe kapcsolódik, mely számára még mélyebbé teheti az egyházban való életét és segít a lelki fejlődésében. Ez a közösség egyben az agapé közössége is.

-        A Liturgiában való aktív részvétel. Negyedik lépésben immár a hívő magától értetődő kötelességének érzi, hogy hálát adjon Istennek mindazért, amit eddig Tőle kapott. A Liturgiában való részvételét tehát benső „kötelességének” érzi.

-        A Martyria megéltetése a mindennapokban a többi kereszténnyel. Az ötödik lépésben az immár hívővé vált személy képessé vált, maga is tanúságot tenni Jézus Krisztusról. Hiteles képet mutat arról, hogy a „régi emberrel” ellentétben mennyire más, „új emberré” válhat más is a Krisztus Jézus által.

 

 

Rövidtávú célok:

-        A katolikus hit megismertetése és az abban való folyamatos fejlődés,

-        Liturgikus nevelés és az abban való folyamatos fejlődés,

-        Az erkölcsi nevelés és az abban való folyamatos fejlődés,

-        Az imádságra való nevelés és az abban való folyamatos fejlődés,

-        A közösségi életre való nevelés és az abban való folyamatos fejlődés,

-        Folyamatos beavatás a missziós küldetésbe és az abban való folyamatos fejlődés.

 

3.2. Az egyes pasztorális területeknek megfelelő célok

A fiatalságra vonatkozó részcélok:

  • Eredményesebben tudnak tanulni a fiatalok,
  • Tisztább és bensőségesebb párkapcsolatok alkotói lesznek,
  • Megbízható baráti közösségek kialakulása várható,
  • Az alkoholizmus, kábítószerfogyasztás és más szenvedélybetegségek is visszaszorulnak,
  • A becsületes munka általánosan válik a fiatalok életében,
  • Népi hagyományok és a haza szeretete, tisztelete erősödik a fiatalokban.

 

Középkorúakra vonatkozó részcélok:

  • Nyugodtabb családi háttér alakul ki,
  • Öntevékeny helyi csoportok szerveződnek, melyek környezetüket aktívan alakítják és védik,
  • Az Isten kezébe helyezett házaspári viszonynak köszönhetően több olyan társadalmi probléma automatikusan oldódik meg, mint a fogamzásgátlás, abortusz, válások, hajléktalanság, családon kívüli gyermekek, stb.
  • Becsületesebb és ügyesebb mezőgazdasági és ipari vállalkozók jelennek meg a piacon.

 

3. Motivációnk:

 

Nemcsak magyar, hanem nemzetközi szinten is fontos hiánypótló szerepet tölt be ez a Terv, mely magjait a Rerum Novarum enciklika ültette el. XIII. Leó pápa azonban már 120 éve is arra figyelmeztetett, hogy súlyos elmaradásaink vannak a munkásság missziója terén. Az azóta eltelt időben sem sikerült az egyház részévé tenni ezt, a társadalom jelentős részét kitevő, mégis vallásilag a legaktívabb[1][1] csoportot.

Azt remélhetjük, hogy ha sikerül egy olyan alapot letenni, melyre ez után építhetnek a katekéták, hitoktatók, lelkipásztorok, akkor a jövő Magyarországában a katolikus hívek száma határozottan növekedni fog.



 

 

4. Hipotézis

  • Csökken a katolikusok létszáma hazánkban,
  • Középiskolai kötelező hit-, és erkölcsoktatásra eddig hazánkban még egy egyház sem készült fel. Ha mi ezt nem kezdjük el, a kisegyházak (Pl: HGy) komoly veszélyt jelenthetnek a Magyar Katolikus Egyház jövője szempontjából,
  • Az eddig elhanyagolt ipari, és mezőgazdasági munkásság nagy tömegeire az elmúlt 25 évben nagyon kevés figyelem fordult. Ha sikerül e programot elindítani, hazánk újraevangelizációját segítjük elő.

 

Jelenleg Európában egyetlen, a modern kornak megfelelő koncepció sincs arra, hogy milyen módon tudnánk a társadalom 2/3-át kitevő munkásságot és parasztságot meghívni és bent tartani az egyházban. Számos olyan problémát fogok megemlíteni, melyek eddig fel sem merültek, s melyeket ha megemlítünk mindannyian azt mondjuk, valóban.

 

 

5. A hitoktatási csoportok szervezése

 

A Magyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Szabályzata[1][2] biztosítja a magyarországi katolikus hitoktatás feltételeit. A Szabályzat VII. fejezete pontosítja a hittancsoportok megszervezési lehetőségeit. Azonban már az I. fejezetben bebizonyítottuk, hogy a szakközép-, és szakiskolai hitoktatás és katekézis különbözik az általános iskolai hitoktatástól. Ezért, szükségesnek tartjuk, hogy  a 64-as pont által biztosított „eltérést” kérelmünkre, a megyés püspök, a Magyar Katolikus Egyház missziójára hivatkozva engedélyezze!

 

 

Prekatekumenátus

A középiskolai katekézis egyik alapfeltétele, hogy az általános iskolából kikerülő katolikus fiatalokat  a középiskolában - még ha az más településen is van -, megtartva és tovább fejlesztve adja majd vissza annak a plébániának, amelyből a fiatal jött. Megnyugvás lenne ez a szülőknek is, hogy gyermekük, ha szakiskolába is megy, alapvetően keresztény közösségben nevelődik tovább. Megnyugvás lehet a fiatalnak, mivel ő sem egy idegen környezetbe fog bekerülni, hanem az előtábornak köszönhetően, már egy ifjúsági, baráti csoporton keresztül kerül az iskolába. S végül az egyházközségnek is hasznos dolog lehet, hiszen az eddig nevelt fiataljaikat nem veszítik el.

Azonban, mint már fentebb említettük, az általános iskola 6. osztályától a fiatalok jelentős része kilép a klasszikus értelmű hitoktatásból. Azaz a középiskolai katekézis nem kap fiatalokat a helyi plébániáktól.

A középiskolai katekézis ez által egy teljes körű misszióval tud csak kezdeni. Egy olyan típusú misszióval, melyről a fiatal még nem is hallott, s melynek az „elődjétől” már megcsömörlött, pár éve elköszönt.

A fiatalnak nincs is semmiféle olyan oka, amiért eljárna hittanra, hiszen mind a plébánia, mind az eddigi hitoktatók a hittant csak az elsőáldozásra és a bérmálkozásra való felkészítésnek tekintették. Mivel a katolikus fiatal ezen szentségekkel már fel van vértezve, így semmi olyan indokot nem tud és nem is tudatták eddig vele, hogy miért éri meg a továbbiakban is hittanra járni.

Éppen ezen okokból kifolyólag javasoljuk azt, hogy az általános iskolai hitoktatást folytatva az általános iskola 6. osztályától már kezdődjék el az ifjúsági katekézis alapú hitoktatás.

 

A hitoktatás tere

Folyamatos elvárásunk a hitoktatástól, hogy a mindennapi emberek éljék meg otthonaikban és munkahelyeiken is a keresztény hitüket. Éppen ezért a missziónk elsődleges tere az a környezet, ahol dolgozik és él a hétköznapi munkásember. Vagyis nem a templom nem is a kultúrház-, vagy pártiroda.

Mivel a fiatalok és a felnőttek, életük jelentős részét az iskolában, munkahelyen és a szórakozóhelyen töltik[2][3], éppen ezen okból kifolyólag a katekézisnek és a hitoktatásnak is, ezen helyeken kell teret kapniuk. Ki kell alakítani, hogy mind az iskolákban, mind a munkahelyeken, mind a szórakozóhelyeken, milyen módon lehet a katekézist a célcsoport felé átadni úgy, hogy az mindenben megfeleljen a fent említett céloknak.

 

Óratervek

A hitoktatási óraterveket a fentiek szerint, a fiatalok fejlődésének megfelelően kell kialakítani. Mivel a fiatalok nem ugyanabban az életkorban kerülnek közel az egyházhoz, így nem egy csoportosan felmenő rendszerű hitoktatást kell végezni, hanem - miként a liturgia, ciklikus jellegűt. Ebben a ciklikusságban, azonban minden élethelyzetben más és más mélyítendő el az egyén számára ugyanabban a témában. pl: a családi élettel vagy a munkával kapcsolatban mást kell megtanulnia egy gyermeknek, egy serdülőnek, egy fiatalnak, egy felnőttnek és egy idősnek.

 

 

Közös évközi programok

Mivel az óratervek igazodnak a liturgikus év eseményeihez, így azon programok, melyek a csoportok közti évközi élmény-, vagy képzési programokat jelenti, ezek is legyenek összehangolva. Így, a szociális és liturgikus tevékenységek kapcsolódjanak a hitoktatás aktuális témájához.

Ugyanakkor nagyon egészséges a közösségeknek, ha a tagjai egymással találkozva látják az, hogy nem csak egy zárt csoportról van szó, hanem élő közösségek halmazáról.

 

Hátrányos helyzet a szakiskolákban

A hátrányos helyzetűek jelentős része szakiskolás, hiszen a társadalmi és családi helyzetük nem engedi meg, hogy tanulmányaikban is előrébb tudjanak haladni.

HHH-SNI-sek 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

 



 

 

 

 



[1][2]      Szabályzat. A Magyar katolikus hitoktatás egyes munkaügyi, jogi, valamint finanszírozási feltételeiről. MKPK. 2005. Felelős kiadó: dr. Veres András püspök.

[2][3]      Magyar Kateketikai Direktórium. 3.3.2.3.  3.bek.   MKPK-HB, Szent István Társulat Bp. 2000.